Brasso rovid tortenelme

A Barcaság legnevezetesebb pontja, a határszéli Kárpátok egyik elzárt és kies völgyében húzódott meg a város, egyfelõl a Czenk oldala, másfelõl a Spreng magas láncolata köriti be, a Köszörûpatak által átfolyt jelentéktelen völgyben fekszik a Barcaság szép koronája: Brassó, mint a drágakõ, melyet a foglalat egyszerûsége által akar még feltûnõbbé tenni a mûvész keze."(Gaál Ferenc: A székelyföldi várok történelme)

A Corona (Kronstadt) név eredete lehet az az állitás, mely szerint Salamon király a Köszörûpatak völgyében, a Salamonkövenek nevezett sziklák barlangjában rejtõzködvén elrejtette koronáját egy fa odújába, ahol pásztorok találtak rá. Mások szerint a legelsõ városház épitésekor fagyökerek közt, a földben talált koronáról származik. Innen Brassó címere is. Az elsõ arheológiai leletek, melyek emberi települések létezését bizonyitják ezen a területen körülbelül 60000 évesek

Tanács tér - Évszázadokon át a város központja volt. Itt tartották a vásárokat, amelyekre a környezõ országokból is jöttek a kereskedõk. A tér különbözõ házsorai elõtt más és más árukat forgalmaztak. Ezek alapján nevezték el õket: Lópiac, Lensor, Virágsor, Búzasor. A tér közepén emelkedik a Tanács-ház, amelyrõl az elsõ dokumentum 1420-ból való. Az épületet több szakaszban építették. A legrégibb része a torony maga. Eleinte õrtoronynak használták, innen lesték az ellenséget és a tûzoltókat is innen riasztották. Jelenlegi formáját 1770-1774-ben kapta.

A Zsinagoga bizonyítéka az 1827-tõl létezõ zsidó közösségnek. 1902 ben épült a neológok Zsinagogája az Árvaház utcában (jelenleg Poarta Schei ut.) és az Ortodox ritusú közöség imaháza a Vár ucában (Castelului ut.) volt, amely jelenleg raktár.

A Szentlélekkapu 1827-ben épûlt egy régebbi kapu helyére. A Takácsok bástyája a város délkeleti sarkát védte. Azon kevés épületek közé tartozik, amelyek túlélték az 1689-es tûzvészt. Jelenleg a Várostõrténeti múzeum székhelye. Nyár folyamán középkori zenefesztiváloknak ad otthont. A Fellegvár, Brassó által elfoglalt völgy torkolata elõtti hegyen emelkedik, a két külváros között: Ó-Brassó és Bolonya.1630-ban készült el Bethlen Gábor alatt. A XVII. században kereskedelmi raktárként szolgált. Napjainkban vendéglõ mûködik benne.

Hirscher Ház - A fennmaradt dokumentumokból tudjuk, hogy 1545-ben Apollonia Hirscher, a brassói fõbíró, Lucas Hirscher özvegye 8000 guldent ajánlott fel az épület megépítésére a csizmadiáknak szánva ezt. Jelenleg vendéglõként mûködik.

Katalin Kapu-t 1559-ben építették és máig is fennmaradt a négy tornyocskája -"Jus Gladii" - az alattvalók élete és halála fölötti jog szimbóluma. Csak a gyalogosok számára jelentett bejutási lehetõséget a várba. A XVIII-ik századig, minden este a kapukat bezárták, és a nem szász eredetû polgárokat kitesékelték.

A Fekete Templom nevét az 1689.es tüzvész után kapta. A legnagyobb gótikus stílusban épített templom Bécs és Konstantinápoly között. Brassónak szimbólumává vált a 618 éves múltjával.1383-ban tették le az alapköveket. Helyén állt valamikor egy XIII. Századi Mária-templom,1477-ben szentelték fel. A két tervezett toronyból csak egyet tudtak megépíteni pénzhiányból. A reformátor Johannes Honterus itt tart 1542-tõl német nyelven evangélikus misét. Az 1839-ben készített orgona 4000 sípjával Erdély és Románia legnagyobb orgonája.